Website Logo
06-30-475-9662 0-24h
Logo Image

JOGSZABÁLYOK

 1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és temetkezésről 
145/1999.(X.1.) Korm. rendelet a temető
kről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról
34/1999.(IX.24.) BM-EüM-IM együttes rendelet
2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól
Kegyeleti jogtár

törvény temetkezés
Alapelvek
 
Tv. 1. § (1) A tisztességes és méltó temetés, valamint a halottak nyughelye előtt a tiszteletadás joga mindenkit megillet.
(2) A végső nyughely megválasztásában és a temetés lebonyolításában az abban közremőködők és az eltemettetők, az elhunyt életében tett rendelkezésére figyelemmel kötelesek együttmőködni.
(3) A temetés módja lehet világi és egyházi. A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.
(4) E törvényben foglalt rendelkezéseket a nemzeti és etnikai kisebbségek törvényben biztosított jogainak érvényesítésével kell végrehajtani.

A Tv. általános rendelkezései körében négy alapelvet fogalmaz meg, amelyek meghatározzák a szabályozás lényegét, szellemiségét.
A Tv.-ben lévő konkrét normaszöveg tükrözi ezeket az elemeket.

Betartásuk kötelező, amit a Tv. 26. § (2) bekezdése ír elő:
Tv. 26. § (2) A temetkezési szolgáltató köteles az engedélyezett temetkezési szolgáltatási tevékenységet a kegyeleti jogok betartása mellett, folyamatos rendelkezésre állással ellátni. Tevékenységének gyakorlása során a szolgáltató az 1. §-ban meghatározott alapelvek érvényesülését köteles biztosítani.

1. A Tv. 1. § (1) utal a temetkezési szolgáltatás lényegére: a tisztességes és az ember méltóságához illő temetésre. Az eltemetés tisztessége bármilyen megkülönböztetés nélkül mindenkit megillet.
A hátrányos megkülönböztetés tilalmát az alkotmány 8. § (1) bekezdése tartalmazza: 8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendő kötelessége.
E vonatkozásban utalnunk kell az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseire is.

2. A Tv. 1. § (2) bekezdése szerint az eltemetésben közremőködők és az eltemettetők kötelesek együttmőködni. Két elemet jelöl meg a Tv.: a nyughely megválasztását és a temetés lebonyolítását (temetés módja és a szertartás). Cél az, hogy az elhunyt még életében tett rendelkezése szerint történjék a temetés. A szolgáltató, a temetőtulajdonos, az eltemettetők az elhunytnak a rendelkezését kötelesek figyelembe venni.

A Tv. „temetés” fejezete kapcsolódik ehhez az alapelvhez:
Tv. 19. § (1) Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi vagy világi szertartás szerint.
(2) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amenynyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet.
(3) Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik, vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv vagy személy úgy gondoskodik, mintha az elhunyt saját halottja volna.

3. A Tv. 1. § (3) bekezdése szerint tiszteletben kell tartani a szertartásban kifejezett meggyőződést. A lelkiismereti meggyőződés, a gondolat, a vallás szabadságáról az Alkotmány a következők szerint rendelkezik:
60. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.
(2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.
Meggyőződése miatt (vagy annak gyakorlása miatt) hátrány senkit sem érhet. A Tv. a világi (polgári) és az egyházi szertartás vonatkozásában a különbséget abban jelzi, hogy a világi szertartás rendjét (forgatókönyvét és annak tartalmát) az eltemettető meghatározhatja.
Az egyházi temetés az egyház rendje (liturgia, vallási előírások, törvények ) szerint történik.
A szolgáltató a szertartás zökkenőmentes lebonyolításában segítő közremőködő.

4. A Tv. 1. § (4) bekezdése arra utal, hogy a temetkezés területén is érvényesüljenek a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai. Az önazonossághoz való jog az egyetemes emberi jogok része. A kisebbségek egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok.
A saját kultúrájuk ápolása az Alkotmányban biztosított:
68. § (1) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők.
(2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvő oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.
A másság joga törvényi jog, amelyről a Nemzeti és Etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXV. törvény rendelkezik. A sajátos halottkultuszt a temetésben közremőködők ( temetőtulajdonos, üzemeltető, szolgáltató) kötelesek segíteni.

A nemzeti és etnikai kisebbségek vonatkozásában is figyelemmel kell lenni az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseire.
Ez ez elv alapozta meg a Tv. 4. §-ban azt a rendelkezést, mely szerint a helyi és országos kisebbségi önkormányzatok is lehetnek temetőtulajdonosok.


 

Kegyeleti jogtár
 
   

Az 1990-es évek derekán jelentõs társadalmi igényként jelentkezett és vált szükségessé a temetőket és a temetkezési szolgáltatást szabályozó jogterület felülvizsgálata és korszerűsítése.

Mint oly sok más területen a temetkezésben is megváltoztak a szolgáltatás körülményei, a temetkezési szolgáltatást is egyre inkább a piaci versenyviszonyok határozzák meg. Megváltoztak a tulajdonviszonyok, az állami köztemetõk az önkormányzatok tulajdonába kerültek. Ezen köztemetõk fenntartása kötelezõ települési önkormányzati feladattá vált. A temetkezés, igazgatási szempontból helyi közügy.


Az 1999-es törvény korszakalkotó volt és annak tartjuk ma is, mégis szükségessé vált a módosítása. Minden jogalkotó köteles figyelemmel kísérni a megalkotott jogszabály gyakorlati végrehajtását, különösen, ha az olyan törvény, ami nagyon érzékeny mezsgyén végzi tevékenységét.

A Belügyminisztérium is ezt tette a temetõ törvénnyel és a hozzá szorosan kapcsolódó jogszabályokkal. Szakmai szervezetek közremûködésével több regionális fórumot szervezett, ahol értékelték a szolgáltatók, a jegyzõk, a hatóságok az öt év alatt szerzett tapasztalatot és ma már a módosított törvény biztosítja a teljes jogbiztonságot.

Ez év tavaszán kiadott Kegyeleti Adattárban a felelõs kiadó kifejezte szándékát arra vonatkozóan, hogy a kötet folytatásaként hamarosan megjelenik az a kiadvány is, ami tartalmazni fogja a kegyeleti tevékenységben eddig megjelent és hatályos jogszabályokat, a teljességre törekedve. Örömömre szolgál, hogy elkészült e jogszabály válogatás olyan elismert szakemberek magyarázataival, mint Horváth Csaba és Prutkay János.

Bízom abban, amilyen széleskörû volt az alaptörvény és a módosítás szakmai véleményezése, úgy e kötet is eljut mindazokhoz, akiknek napi munkájukhoz az elengedhetetlen. Ennek tükrében ajánlom a kiadványt a temetkezési szolgáltatóknak, az önkormányzatok jegyzõinek, az egyházak vezetõinek, továbbá kiemelten fontosnak tartom, hogy a kórházak, illetve a szociális intézmények vezetõi és dolgozói is megismerjék a kötetet és segítõ információkkal szolgáljon számukra adott helyzetben.

A Belügyminisztérium vezetése részérõl rendkívül fontosnak tartjuk, hogy EU konform törvényekkel, az utódok kegyeleti kötelességén túl, intézményesen is megteremtsük elhunytaink méltó nyughelyeit, mindannyiunk megelégedésére.

Reményeink szerint a jelen kiadvány – szakmaiságából fakadóan – minél szélesebb kör számára szolgál majd méltó módon segítségül, a fent említett törekvések eredményeként született jogszabályok egy kötetben történõ közreadásával.

 

Dudás Ferenc
BM közigazgatási államtitkár

A kegyeleti jogtár letöltéséhez kattintson ide! (700Kb)

Üzenetküldés

Köszönjük, üzenetét elküldtük!